Markó Gergely: Kerti balhécska (2024-03-28)

Markó Gergely: Kerti balhécska (2024-03-28)

00:00
0:00
/
2:42
thumb_up_alt 7 thumb_down_alt 2
2685   2 évvel ezelőtt
Puro
37 Feliratkozó
2685   2 évvel ezelőtt
Eredeti leírás:

Igencsak spontán és váratlanul esett meg eme csúf kis szösszenet. Eleinte eszem görbe ágában sem volt mozgóképfölvételt készíteni. Napszállta előtt kimentem legelészni a kertbe, ahol örömmel láttam, hogy gyönyörűen kifejlődtek az aranyos kis gyógynövények, virágocskák. Megkértem hát szép szóval a különféle pusztításairól hírhedt, zsarnok Fülűt, hogy ne bántsa a flórát, a közeljövőben ne szándékozza letarolni a kertet a kegyetlen fűnyírójával. Mire az a pokolfajzat elkezdett fékevesztetten őrjöngeni. Bottal és seprűvel támadt rám, egyszer meg is ütött! Először még nem vettem a lapot; egyszerűen csak elvettem a seprűjét, és továbbra is szép szóval próbáltam győzködni, hogy nekem mennyire fontos a buja kert. Ám a képmutató, hiú, felszínes szörnyeteg csupán azt ismételgette: "Hogy néz ki így a kert, te állat?!" Képtelenség volt megmagyarázni neki, hogy a ('z egyébként a maga természetességében igazán pompázatos) kinézet másodlagos szempont; fő a biodiverzitás, a természetes méhecskelegelő megtartása és nem utolsósorban a spirituális beállítottságú kisfia boldogsága. A helyzet tovább fokozódott: noha estére nem tervezett semmilyen kerti munkát, direkt azért ad-hoc kirohant a kertbe, hogy elkezdje kézzel kitépkedni és letaposni a szeretett tyúkhúrjaimat, valamint botot (paradicsomkarót) ragadjon ellenem! Ezzel már túlment minden határon! Kissé odébb löktem, mire a vén szarházi elesett. Szűkölni kezdett: "Jaj! Jaj! Nem tudok felállni!" – Megsajnáltam, és nyújtottam felé a kezemet, hogy könnyebben feltápászkodjék, de annyira elvetemült féreg ez a Szatyorfülű, hogy nem fogadta el a segítséget, hanem míg a földön vonaglott, egyik mancsában a mellette heverő karóval hadonászott felém támadólag, a másikkal meg a fűcsomókat tépkedte!!! Ráadásul ki is akarta kihívni ellenem a rendőröket! No, ekkor szaladtam el a kameráért. Menthetetlenül elfajzott és galád, ennek már pusztulnia kell. Én nem mocskolom be magam, hogy rásegítsek; majd az égiek, akik mellettem állnak, elintézik. Egyelőre én kerültem ki győztesen a balhéból, mert a karó heves markolászása közben vérző seb keletkezett a gonosz mancsán; a hátsója is megfájdult, amikor elvágódott. Úgy kell neked, te velejéig romlott, sátánfészek Szatyorfülű! (Megjegyzés: Az ellenem acsarkodó troll hozzászólásokra mostantól NEM reagálok; továbbra is igyekszem kigyomlálni őket, immár a nullához konvergáló toleranciával!)
Kategória: Markó Gergely

5 hozzászólás

Kérem jelentkezzen be, vagy regisztráljon a hozzászóláshoz!
2:30 amerika kapitány
thumb_up_alt0 thumb_down_alt
Ládikám a végén majdnem átment csakra hajigáló Xénába
thumb_up_alt0 thumb_down_alt
Én a vénember helyében már rég, párnát nyomnék annak a fogyatékos skizofrén csótány arcába mikor alszik.
thumb_up_alt1 thumb_down_alt
Miért nem a panciból nyomja, vagy most mi ez az új ingatlan?
thumb_up_alt0 thumb_down_alt
Kommenthez ugrás...